Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 5/14/2008
Tematica: problema emigranţilor români din Italia
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Domján Levente
Titlul articolului: Bérversenyt szül a munkaerőhiány
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2103&cikk=68752


Numele cotidianului

Articolul:

Hazatérés esetén ezer eurós fizetésvággyal bérigényesebbek az ibériai román munkavállalók, mint az olaszországiak, a cégek java része azonban vonakodik a bérek triplázásától.

A Spanyolországban dolgozó román vendégmunkások csupán egy 800–1000 eurós nettó fizetés kecsegtetésére térnének haza, ami közel 25 százalékkal nagyobb az olaszországi vendégmunkások elvárásainál – derül ki a munkaügyi minisztérium eddigi állásbörzék tapasztalatait összesítő jelentéséből.

Ára van a hazatérésnek

„A romániai munkahelyek iránti érdeklődés nagyon nagy, amit jól jelez, hogy a spanyolországi börzén megjelentek túlnyomó része hajlandó lenne visszatérni az országba” – hangsúlyozza a minisztériumi jelentés, ám kiemeli, hogy a hazatérés elsődleges feltétele a jelenlegi országos bérszintek további erőteljes emeléséhez kötődik.

„A spanyolországi építőipari munkások átlagos bérkövetelési szintje 800 és 1000 euró között alakul, bár volt néhány jelentkező, aki már 300–400 eurós fizetés mellett is érdemesnek látná hazatérni” – mutat rá a tárca.

Dráguló munkáskezek akár az építőipar növekedését is fékezhetik

Fotó: Mihály László

Dráguló munkáskezek akár az építőipar növekedését is fékezhetik

Az április közepén tartott spanyolországi állásbörzét márciusban a római előzte meg, aminek tanulságai szerint az olasz építőiparban foglalkoztatott román vendégmunkások havi itthoni bérigénye 600 és 800 euróra rúgna, ami bár közel 200 euróval lenne kisebb az Ibériai-félszigeten dolgozók elvárásainál, mégis háromszorosa annak a bérszintnek, amit a legutóbbi hivatalos statisztikák szerint a hazai építőiparban dolgozók megkapnak.

A hazatérési okok vizsgálatánál, míg az olaszországi vendégmunkásoknál erőteljes indokként szerepel az idegentudat, illetve a helyiek „románfóbiája”, addig a Spanyolországban dolgozóknál a legfőbb hazatérési ok gazdasági jellegű, pontosabban a spanyol ingatlanpiaci válságból adódó munkahelyhiány.

Utóbbi vonatkozásában, szakértők számítása szerint a spanyol ingatlanpiaci krízis a munkahelyek beszűkítésével két-három éven belül 25 ezer munkást, azaz a spanyol építőiparban dolgozó román munkavállalók negyedét kényszerítheti hazatérésre.

Milyen áron és kit?

A legtöbb hazai építőipari cégnek azonban aligha van türelme éveket várni, főleg nem úgy, hogy a romániai szakmunkáshiány mértékét már ma 150 ezer és 300 ezer fő közöttire becsülik. A munkaerőhiányt mára a kivitelező cégek mellett az építőanyag-gyártók sem tudják megkerülni. Gabriel Matauan, az egyik legnagyobb hazai építőanyag-gyártó vállalat, a Lafarge Románia humánerőforrás-igazgatója szerint újabban minden munkaerő-toborzási akció felér egy kalandtúrával.

A szakértő ugyanakkor nem bízik a külföldi munkaerő hazatérésének trenddé való válásában sem, különösen nem a komolyabb szaktudást és technológiát igénylő anyaggyártásban. „Egyrészt, mint munkaadó, számomra egy 3600 lejes, vagyis 1000 eurós bérigény 6700 lejbe kerül. Másrészt pedig, azok az emberek, akik külföldön dolgoznak, javarészt építkezési, építőtelepi munkások, s ezért köztük továbbra is nehezen találnánk olyan szakembereket, mint például egy betonállomás vezetője” – érvel a Lafarge HR igazgatója.

Ugyanakkor úgy tűnik, a vállalatoknak fel kell venniük a munkaerőhiány dobta „bérverseny-kesztyűt”, hisz a legutóbbi állásbörzén a foglalkoztatásügyi hivatal által felajánlott 8 ezer munkahely mellett három vállalat, az RCS&RDS, a Bechtel és a fővárosi Imsat összesen még további 2,5 ezer állásra keresett jelentkezőket, átlag 500 eurós bérajánlattal. Ez a bérszint az építőipar év végi 263 eurós átlagfizetéseinek durván dupláját jelenti.

Változik a migrációs trend

Az Országos Előrejelzési Hivatal (CNP) becslése szerint a külföldön dolgozó 15–64 év közötti munkavállalók száma nem éri el a 2 milliót sem – jelentette be tegnap Ioan Ghizdeanu, az intézet elnöke. Jelenleg az EU tagállamaiban egy évnél rövidebb, hivatalos munkavállalási engedéllyel 250 ezer, míg saját felelősségre, egy évnél hosszabb ideje körülbelül 700–750 ezer román vendégmunkás dolgozik.

A hazautalt pénzek alakulásából viszont a CNP arra következtet, hogy 700–800 ezer főre rúg azoknak a vendégmunkásoknak a száma, akik utazó stílusban rövid távú munkákat keresnek. Ghizdeanu szerint a gazdasági növekedés és az uniós szinthez felzárkozó bérszint már jelenleg is hathatósan csökkenti a kivándorlási vágyat, alapjaiban fordítva meg az eddigi tendenciát.

A CNP számítása szerint 2013-ra a külföldön dolgozó román állampolgárok száma a jelenlegi 2 millió közeli szintről 400 ezer fő alá csökken.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.